Vazáža girku historjjá


Borgemánus 1844 válljejuvvui ođđa girkobáiki ja njukčamánus 1846 bálkádedje  snihkkára Johan Nilsson Rautio, “Luhkkára”, huksenmeaštirin ja bargu álggahuvvui seamme jagi. Ruhtajearaldagaid geažil besse easká1854 vihahit girku maid proavvá Lars-Levi Laestadius čađahii njukčamánu 5 b. seamme jagi. Dan sártni maid son doalai gávdnu ain Vazáža girkus. Gaskamuttu 1880-logu čađahedje vuosttas divodeami, ja logi jagi maŋŋil, 1896, čađahuvvui vuđolaš divodeapmi, mii bođii máksit 6 700 ruvnnu. Barggut mat dalle dahkkojedje ledje e.e. ođđa álttárriekkis, ođđa beaŋkkaid, vuosttas liggenuvdna, ođđa čuovgaruvdna, ođđa láhtti sáhkáhassii ja málejedje sihke girku olggo- ja siskobeali.  

Go Vazáš šattai iežas searvegoddi, 1949, dahkkui ođđa girkodivodeapmi ja mávssii 165 000 ruvnnu. Jagiid 1968, 1971 ja 1982 leat girkus leamaš sihke olggu- ja siskobeal divodeamit. Vuosttas orgela skeŋkkii dronnet Sofia 1897, mii lonuhuvvui ođđa orgelii gaskamuttus 1920-logus. 1849 ostte ođđa pneumáhtalaš orgela. Dat 20-čuoddjilis mekánalaš orgel mii lea 1985 rájis čiŋadan Vazáža girku ja maid Grundlunds orgelbiggenfitnodat Gammelstadas, Luvllájis lea dahkan ja mii mávssii 1 miljuvnna ruvnnu. 1899 oste unnit girkobiellu mii deaddá 150 gilo ja lea leikejuvvon KG Bergholtz & Co fitnodagas Stockholmmas. Stuora girkobiellu biddjui 1965.  Dat deadda 250 gilo ja lea leikejuvvon Bergholtz leikkohagas Sigtunas. Álttártávvala lea Gerda Höglund, Stockholmmas, málen ja skeŋken. Motiiva lea go ”Jesus sivdnida mánáid”. Ristta mii odne gávdnu boarsstus leai ovdal álttárčitnan. Álttarduvke mii čiŋada álttára, lea Inga-Mi Vaneus-Rygran, Smĺlanddas, dahkan 1980.

Gástašanlihtti lea dahkkon 1911, ja gástašanlihtejuolgi mii lea hábmejuvvon dego diibmoláse,  lea Vazášlaš snihkkár Frans Eliasson dahkan. Dat lea son mii lea maid dahkan soagis daid giehtaduvddastuoluid mat leat koaras. Láhtterátnu mii lea koaras lea Agda Östergren sárgon ja dan lea Vazáža searvegotti goarrunsearvi gođđan 1950. Stuora čuovgaruvnna lea Marcus Ax metállafitnodat Gävles dahkan 1910. 1869 viessogálvvočállosa mielde gávdnojedje máŋga diŋgga mat dal gávdnojit Čohkkeraša girkus.

 

    

           Gástašanlihtti maid Vazášlaš Frans Eliasson lea dahkan

Ruovttoluotta girkuide